Ha túl töményen adtad neki a tápoldatot, akkor elképzelhető, hogy az okozza, de sokkal valószszínűbb az, hogy a kevés öntözés miatt, vagy a túlöntözés okozta gyökérrothadás miatt sérültek a gyökerek, és egyszerűen kiszáradt. Nem túl szívós, könnyen megújuló fajról van szó, így kérdéses, hogy összeszedi-e magát.
Most annyit tehetsz, hogy vigyázol, hogy ne száradjon ki a földje teljesen, de ügyelj az öntözésre, mert ha nincsenek ép levelek, nem is párologtat, így nem vesz fel túl sok vizet... 4-6 hét, és minden kiderül.

Most nem kell tenni semmit, ellenben kb. 1 hónap múlva érdemes adni neki osmocote-ot (a folyékony tápoldatokkal könnyen meg lehet perzselni), és némi szoktatással ki kell tenni a szabadba. Az alsó, teljesen leszáradt leveleket majd akkor le lehet vágni. Biztosan szépen fog hajtani, főként ha a téli pihenőidőszak biztosítva volt.

Meglepő a leírtak alapján a növény állapota, mert hasonló tüneteket inkább a szárazon és melegben tartott növény produkál. A tápanyaghiány miatt is lehetnek hasonló problémák, de az 10 fokon nem nagyon jelentkezik...

Nyilván nem vigasztaló, hogy csak a másik növény telelt tökéletes állapotban, de ez azt bizonyítja, hogy egy fajon belül mekkora eltérések lehetnek akár egyedenként is.

Szinte minden tartástechnológiai hibára pontosan így reagál... tehát sok oka lehet.
Egyszerűbbnek tűnik leírni, hogy hogyan kell tartani, és így fel fogja ismerni, hogy hol volt a probléma.

Talaj: a legmegfelelőbb a folyami homokkal vagy sóderrel kevert kerti föld / érett komposzt / fekete tőzeg keveréke. A kiváló vízelvezetés kiemelten fontos, mert a yuccafélék gyökerei igen hajlamosak a pangóvíz miatti rothadásra. A leggyakrabban szobában nevelt Yucca elephantipes bár kissé vízigényesebb, a tömött, állandóan nedves talajt nem kedveli.

Fény: némi szoktatással az összes Yucca jól érzi magát a tűző napon, legtöbbjük igényli is a megfelelő fejlődéshez. Ezt télen nehéz biztosítani, ezért lehetőség szerint hűvös, száraz helyen kell teleltetni, mert a melegben gyakori öntözés mellett könnyen erőtlen leveleket hozhat.

Tápanyag: alacsony tápanyagmennyiség mellett inkább csak lassul a növekedése, a szubtrópusi-mérsékelt övi yuccák is szépen fejlődnek gyengébb talajokon is. A cserépben, lakásban nevelt növények a téli időszakban a magas hőmérséklet, gyakori öntözés és kevés fény hatására igen intenzíven, nagy levélhozammal fejlődnek és ezért a levélzet tápanyaghiányos tüneteket mutat.

Nedvesség: elsősorban a neveléstől függ, de általában a nyárra kihelyezett növényeket a tavasztól őszig gyakran, télen pedig visszafogottan kell öntözni. Az 5-10 fokon teleltetett növényeket télen gyakorlatilag meg sem kell öntözni, legfeljebb havi egy alkalommal.

Gondolom, hogy Önnek Yucca elephantipes nevű növénye van (ez a leggyakoribb), amelynek a nevelésére tavasztól őszig legjobb a kert vagy terasz, esetleg erkély félárnyékosabb része, télen pedig egy világos, de hűvös helyiség. Megfelelően nevelve nagyon masszív, szinte lándzsahegyszerű, merev leveleket hoz, szemben a fényszegényebb lakásban nevelt, lecsüngő levelű példánnyal. Tahát tavasszal felhős időben (hogy ne égesse meg a nap) ki lehet költöztetni a szabadba.

Az még ajánlom, hogy a megadott tudományos név alapján keressen utánna a neten, hogy biztosan yuccája van-e, mert a Dracaena nemzetséget is sokszor yuccának nevezik, és a két növény tartása gyakorlatilag teljesen különbözik (persze kivétel itt is van, pl: Dracaena draco)

A legfontosabb nem is a tápoldatozás, hanem az egész éves szakszerű nevelés a téli virágzás eléréséhez.
A hagymákat úgy kell homokos virágföldbe ültetni, hogy a felső 1/3 része a talajfelszín fölött legyen. A rendszeres de nem túl sok öntözés hatására megközelítőleg 2 hónap alatt virágzik, és csak azután jelennek meg a levelek. Az elnyílás után virágot le kell vágni, és a növényt addig öntözni, míg a levelei el nem sárgulnak. Ha az elsárgult levelek elszáradnak, a hagymát hűvös és száraz helyen kell tartani, majd kezdődhet az egész elölről.
A virágzáshoz a tápanyagot a hagymából nyeri, így levélfejlődési fázisban érdemesebb tápozni, de megfelelőbb a technológiai hibák elkerülése érdekében a hagymát minden évben jó minőségű kert föld / érett komposzt / és némi homok keverékébe ültetni.

A babér nevelésére a lakás nem túl megfelelő hely, remek eredmény, hogy a növény még életben van. Télen nem árt neki egy kis nyugalmi fázis, ahol alacsony hőmérsékleten (5-10 C) szinte önözés nélkül kitelel.
A levélszáradás inkább a nyugalmi időszak és a fény hiányának a hatása lehet, ezért ha lehetőség van rá, hűvös világos helyen várja meg a tavasz, majd átültetés után -akár visszavágással, akár anélkül- újra beindulhat.
Kicsit több infó ebben a cikkben olvasható:Laurus nobilis / Nemes babér

A levélvégek száradása több mindenre utalhatnak:

- száraz levegő, amely ilyenkor a fűtési szezonban igen könnyen előfordul, főként fűtőtest közelségében,

- tápanyaghiány, amely könnyen kiküszöbölhető némi levéldísznövényeknek összeállított folyékony, vagy korszerűbb szabályozott tápanyagfeltáródású készítmény használatával.

Ha a tartás nem változik, attól még a környezet igen, télen kevesebb a fény, szellőztetéskor hideg levegő érheti, a levegő páratartalma kisebb lesz... Alapvetően a fenti két ok lehet a ludas, érdemes mindkettőre odafigyelni. A száraz levegő ellen a növények csoportban történő elhelyezésével, nagyobb, agyaggolyóval töltött cserépalátét használatával, vízpermetezéssel vagy párologtatókkal lehet védekezni.

Elvileg lehet, jónéhány fórumtársunknak sikerült is, igen változó módszerekkel. A magot nedves tőzegben, kókuszrostban vagy perlitben lehet/érdemes csíráztatni pl. egy zárható fóliazacskóban, vagy műanyag dobozban, de az ehhez hasonló zárt csíráztatáskor gyakran érdemes kinyitni, szellőztetni.
A magot 25C körüli hőmérsékleten, nedves körülmények között kell tartani, és csírázás esetén egy cserépbe ültetni úgy, hogy az úgynevezett dió (csontár) a termés kőmagja alapján található 3db kör alakú zárt csíranyílásból az mindenképpen a talajfelszín alatt legyen, amelyiket a csíranövény átszakítja. Persze a csíranövény sérülésének elkerülésére nagyon kell ügyelni...
Mivel a csírázási idő nagyon eltolódhat, a meleg és nedves, szerves közegben könnyen penészesedhet a mag, ez ellen leginkánbb gombaölőszerrel lehet védekezni.

Javaslom, hogy a kókuszpálmáról szóló cikket olvassa el, ahol bár nem tértem ki a szaporítására, a környezeti igényeit viszonylag részletesen bemutattam: Kókuszpálma

A növények bonsai-ként való nevelése igen sok odafigyelést, és kezdetben sok tanulást igényel a tartójától.

Katona Ervintől, a Yamadori Bonsai Hungary weboldalán van egy írás ezzel a fajjal és tartásával kapcsolatban, mely szerint:

"Érdekessége, hogy kétféleképpen is át lehet telelteni:
1. Amennyiben a szabadban tartják, lombhullatóként viselkedik. Teljesen fagyálló faj, tavasszal újrahajt, ugyanúgy, mint a hazánkban honos fajták. A növény szempontjából, hosszútávon ez a tartási mód a kívánatos.
2. Tartható lakásban, de télen ugyanúgy igényli a pihenő időszakot, mint a szabadban élő társai, ezért télen 5-10 fok körüli hőmérsékleten, világos, napos helyen kell tartani, mert magas a fényigénye. Mivel leveleitől nehezen szabadul meg (kb. -4 fok alatti tartós hideg esetén!), ebben az esetben örökzöldként viselkedik. Hosszútávon csak akkor tartható lakáskörülmények között, ha betartjuk a téli tartására vonatkozó útmutatást, különben elpusztul!"

Javaslom, hogy vegye fel velük a kapcsolatot, Ők biztosan tudnak segíteni.

Az átültetés során a talajban élő apró rovarok nem tűnnek el. A legegyszerűbb védekezés ellenük az, hogy a cserepet szobahőmérsékletű vízbe kell állítani úgy, hogy a cserepet teljesen ellepje (kb. 30 percre). Mivel ilyenkor a talaj levegőtlenedik, és a növény számára sokkal több nedvesség kerül a talajba, mint amennyire szüksége van, ezért ezután az öntözést csak akkor kell legközelebb elvégezni, ha már a talaj felső pár cm-es rétege kiszáradt.
A levelek kókadása és száradása elsősorban vízhiány miatt lehet, vagy túlságosan meleg helyen tartja a növényt (pl. fűtőtest közelében). Különben a legtöbb tartási hibára hasonlóan reagálnak, ezért a faj ismerete és a pontos körülmények hiányában részletesebb választ nem tudok adni.
Amennyiben van rá lehetősége, e-mailben küldjön el egy képet a növényről, vagy tegye fel a galériába, és megpróbálom megállapítani, hogy mi a gond.

Természetesen ki lehet csíráztatni. Itt egy általános leírás a módszerekről: Pálmafélék csíráztatása