Bár nem kimondottan gyümölcsfákkal foglalkozunk, remélem hasznára válik a tanácsom. A legegyszerűbb módja, hogy leellenőrizzük a növény életképességét az, hogy megkarcoljuk a hajtásokat, nagyon fiatal fánál pedig a törzset. Ha nedves, friss sebet találunk, akkor nincs minden veszve, de ha kiszáradt, akkor biztosan nem fog kihajtani... Gyanítom, hogy ősszel új fákat kell helyettük telepíteni.

A Phoenix pálmák közt is akadnak különböző igényű fajok. Legtöbbször a P. roebelenii reagál ilyen gyorsan a megváltozott körülményekre, amelynek oka tápanyagmentes talajban keresendő. Sok esetben "üres" kókuszrostban kerülnek forgalomba.

Ha ez az Ön növényénél is így van, akkor érdemes lenne átültetni tápanyagban gazdag, enyhén savanyú kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető-képességű talajba. Fontos, hogy ne öntözze túl, a cserépalátétben ne álljon a víz. Kedveli a magas páratartalmat, és megég a közvetlen napsütéstől.

A szintén gyakori P. canariensis sokkal ellenállóbb, kötöttebb talajt igényel, és nem olyan érzékeny a tűző napra és az alacsony páratartalomra. A talajigényei hasonlóak.

Tápanyagutánpótlásra számtalan szer létezik a folyékonytól műtrágyától a táprúdon keresztül a hosszú hatóidejű készítményekig. A levéldísznövények számára ajánlott szerek használhatóak a pálmákhoz is. Talán az átültetést kellene választani, így ellenőrizhető az is, hogy a száradást tápanyaghiány, vagy gyökérsérülés/gyökérrothadás okozza.

Válasz itt: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartfaq/faq.php?faqid=85

Deutzia (gyöngyvirágcserjék), Kerria japonica (boglárkacserje), Physocarpus (hólyagvesszők), Spiraea (gyöngyvesszők),
Symphoricarpos (hóbogyók) fajok kedvelik a nedves talajokat, jól tűrik a félárnyékos, árnyékos fekvést, és nem érzékenyek a meszes talajra. Mindegyiket némi ráhatással alacsony sövénynek lehet nevelni.

A cikászoknál (is) az alsó levelek száradása lehet természetes folyamat is, de leggyakrabban tartástechnológiai hiba okozza. A cikászok tartásáról van egy részletes írás az oldalon, amely kitér a levélszáradás leggyakoribb okaira. Itt: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=238

A talajból a gyökértetveket, ugróvillásokat, tőzeglegyeket rovarölőszerrel lehet eltávolítani, esetleg egy természetesebb módszerrel, amelynek lényege, hogy a cserepet szobahőmérsékletű vízbe állítjuk úgy, hogy teljesen ellepje. Ami egy 20 perces áztatást túlél, annak talán meg kell adni a lehetőséget, hogy éljen.
Ezután csak akkor szabad újra megöntözni a növényt, ha a talaj felső része kiszáradt, nehogy túlöntözés legyen a vége, mert azzal lényegesen többet árthatunk a növénynek. A módszer hátránya, hogy a vízben oldható tápanyag is kimosódik a talajból.

A levélnyélen a levakarható apró pontok valószínűleg pajzstetvek. Azokat minél előbb el kell távolítani, mert gyorsan elszaporodik, és átterjed a többi növényre is. Szintén több megoldás létezik a permetezéstől a káliszappanos lemosásig. A gazdaboltokban az eladók nem fognak meglepődni, ha pajzstetű elleni szert keres, hiszen gyakori kárttevőről van szó. Számtalan különböző erősségű szer van forgalomban, de a csomagoláson feltűntetett biztonsági szabályokat mindegyiknél be kell tartani.

A hortenzia (Hydrangea macrophylla) a keményebb teleken visszafagyhat, ezért a dézsás nevelésnél elkerülhetetlen a takarás. Ha védett helyre, fal mellé ültetné, akkor mérséklődne a fagyáskár veszélye.
A dézsa tetejét érdemes a téli időszakban lombbal takarni.

A Yucca elég érzékeny a pangóvízre (főként télen), a rothadást is valószínüleg az okozhatta.

Jó vízelvezető-képességű, semleges kémhatású talajkeveréket állíts össze számára, és abba ültesd át. Vegyél egy bármilyen 7pH-s földet, heverj bele 30% rostált sódert, vagy homokot. Ez a legegyszerűbb talajkeverék, amelyben minden bizonnyal jól fogja magát érezni.
Öntözés után ne álljon a cserépalátétben a víz. A szárazságot lényegesen könnyebben elviseli, mint az állandóan nedves környezetet.
Világos helyen kell tartani, és visszafogottan öntözni, akkor biztosan megmarad.

A pálmák a legtöbb tartási hibára, vagy egyéb problémára levélszáradással reagálnak.
Lehet általános tápanyaghiány, túlöntözés, hideg öntözővíz, kevés öntözés... vagy éppen a költözéskor egy kis hidegsokk.
Az apró foltokat is több dolog okozhatja, de a legvalószínübb valamilyen kártevő. Ha le lehet körömmel vakarni, és egyben lejön, akkor lehet pejzstetű, ami gyakori a pálmáknál, de előfordulhat gombás fertőzés is, pl korompenész.

Káliszappanos, vagy mosószappanos vízzel le kell mosni a leveleket, és utánna jól leöblíteni. Kerüljön a növény a lehető legvilágosabb helyiségbe, majd ha lehetőség nyílik rá, tavasztól az erkélyre. Ott minden bizonnyal meg fog erősödni.
Ősztől tavaszig nem szabad sűrűn öntözni, mert a fényhiány és az alacsonyabb hőmérséklet miatt lelassult növekedésű pálmánál a fölösleges pangóvíztől könnyen gyökérrothadás lép fel. Az öntözés után ne álljon a víz a cserépalátétben, és következő öntözés csak akkor történjen, ha talaj felső pár cm-e kezd kiszáradni.

Az encián (Solanum sp.) bokorként és törzses növényként is metszést igényel a sűrű ágrendszer kialakításához, így az eredeti gömbkorona alak újbóli kialakulását csak így, visszametszéssel lehet elérni.

A kefevirág esetében sincs más választás, közvetlenül mielőtt újra a szabadba kerülne vissza kell vágni, és az új lombozat kialakulásával párhuzamosan emelni az öntözővíz mennyiségét. A kezdeti időszakban a fejlődéshez kifejezetten fontos a megfelelő tápanyag utánpótlás, amelynek biztosításához hosszú hatóidejű műtrágyát javaslok (pl:Osmocote, Basacote).

A mézharmatot a különféle levéltetvek, pajzstetvek választják ki. Le kellene mosni langyos vízzel a növényt, és lepermetezni rovarölővel. A Ficusok nem érzékenyek az olajos szerekre, ezért annak használatát javaslom (azért próbakezelést érdemes végezni). A mezőgazdasági boltok eladói több gyártótól is tudnak ajánlani különböző kiszerelésű és árfekvésű szereket.
Fontos, hogy zárt térben kerülni kell a permetezést, és óvakodni a belégzéstől!