Abies nephrolepis / Amuri jegenyefenyő
Published by Yimihc on 2007.09.12. (2341 reads)
A szibériai jegenyefenyőhöz (Abies sibirica) hasonlóan, az északi fenyőelegyes erdőségek egyik alkotója, de annál jóval kisebb elterjedésű...

Abies nephrolepis / Amuri jegenyefenyő
Abies nephrolepis
magyar nevén: Amuri jegenyefenyő
angol nevén: Khinghan Fir
német nevén: Ostsibirische Tanne
Származás: A szibériai jegenyefenyőhöz (Abies sibirica) hasonlóan, az északi fenyőelegyes erdőségek egyik alkotója, de annál jóval kisebb elterjedésű. Legnagyobb erdei az az Amur „karjában”, a Dzsagdi- és a Bureja-hegységben (Bureinszkij Khrebet) vannak. Dél felé eljut Jilin (Kirin) és Hebei tartomány hegyvidékére (Xiaowutai-hegység) – elterjedése déli határát a Koreai-félszigeten a Chiri-hegységben (Chiri-san) éri el 2000 m-ig. A Changbai-hegység alsóbb övében főleg koreai luccal (Picea koraiensis) és komarov-luccal (Picea jezoensis var. komarovii), a hegység déli részén koreai életfával (Thuja koraiensis) társul.
Leírás: Karcsú, kúpos koronájú fa ( 30 m ), kérge világosszürke, gyantahólyagos, majd kemény pikkelyekben válik le. Érett hajtásai világos szürkésbarnák, sűrűn szőrösek, tűi (1,5 – 2 cm) az alsó ágakon kétsorosan két oldalra hajlók, kicsípett csúcsúak, felül a hajtás felső oldalára hajlók, gyakran tűszerűen hegyesek. A tobozok 4 – 9,5 cm-esek, kicsik, sötétlilák, zöldes- vagy lilásszürkék, a fellevelek nem vagy csak hegyükkel állnak ki.
Környezeti feltétel: Semleges vagy savanyú talajokat kedveli, a meszes talajokat nem szereti, vízigényes, nem fagyérzékeny. Oltványként érdemes ültetni, mivel így többnyire más, kevésbé mészérzékeny jegenyefenyő gyökérzetén növekszik, ezáltal kiküszöbölhetjük a mészérzékenységét.
USDA Zone 3 – 6


Abies nephrolepis / Amuri jegenyefenyő
Abies nephrolepis
magyar nevén: Amuri jegenyefenyő
angol nevén: Khinghan Fir
német nevén: Ostsibirische Tanne
Származás: A szibériai jegenyefenyőhöz (Abies sibirica) hasonlóan, az északi fenyőelegyes erdőségek egyik alkotója, de annál jóval kisebb elterjedésű. Legnagyobb erdei az az Amur „karjában”, a Dzsagdi- és a Bureja-hegységben (Bureinszkij Khrebet) vannak. Dél felé eljut Jilin (Kirin) és Hebei tartomány hegyvidékére (Xiaowutai-hegység) – elterjedése déli határát a Koreai-félszigeten a Chiri-hegységben (Chiri-san) éri el 2000 m-ig. A Changbai-hegység alsóbb övében főleg koreai luccal (Picea koraiensis) és komarov-luccal (Picea jezoensis var. komarovii), a hegység déli részén koreai életfával (Thuja koraiensis) társul.
Leírás: Karcsú, kúpos koronájú fa ( 30 m ), kérge világosszürke, gyantahólyagos, majd kemény pikkelyekben válik le. Érett hajtásai világos szürkésbarnák, sűrűn szőrösek, tűi (1,5 – 2 cm) az alsó ágakon kétsorosan két oldalra hajlók, kicsípett csúcsúak, felül a hajtás felső oldalára hajlók, gyakran tűszerűen hegyesek. A tobozok 4 – 9,5 cm-esek, kicsik, sötétlilák, zöldes- vagy lilásszürkék, a fellevelek nem vagy csak hegyükkel állnak ki.
Környezeti feltétel: Semleges vagy savanyú talajokat kedveli, a meszes talajokat nem szereti, vízigényes, nem fagyérzékeny. Oltványként érdemes ültetni, mivel így többnyire más, kevésbé mészérzékeny jegenyefenyő gyökérzetén növekszik, ezáltal kiküszöbölhetjük a mészérzékenységét.
USDA Zone 3 – 6

| Navigate through the articles | |
Abies nebrodensis / Szicíliai jegenyefenyő
|
Abies nordmanniana / Kaukázusi jegenyefenyő
|












