A betléri Andrássy-kastély kertje
Published by Farkasinszky on 2010.04.27. (768 reads)
A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedő térkialakítású, a kor divatjának megfelelő tájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környező erdős tájba...
Fráter Erzsébet:
A betléri Andrássy-kastély kertje
Csak a határállomás tűnik idegennek, s azután néhány kilométer és újra otthon érezzük magunkat... a Szádelői-völgy függőleges, hófehér mészkő sziklafalai, hol oly sokat dolgoztak, gyűjtöttek és rajzoltak botanikusaink, a Szilicei-fennsík fölé magasodó hegyormon álló Krasznahorka büszke vára, Rákóczi fejedelmünk főhadiszállásának, Rozsnyónak ódon épületei mind oly közel állnak szívünkhöz. Itt e vadregényes tájon, melyet csak alig-alig tudtak megzavarni a szocialista iparosítási őrület monstrumai, egy kis tót faluban áll, romantikus kert közepén a betléri kastély.
Krasznahorkáról Betlérre
Betlér Gömör vármegye legrégebbi települései közé tartozik. Lakosai már a XII. század óta, kiaknázva a Gömöriérchegység nyújtotta lehetőségeket, bányászattal, valamint a vasérc fuvarozásához szükséges teknősszekér gyártásával foglalkoztak. A mai kastély helyén még a XV. Század közepén, Gömör akkori nagyhatalmú földesurai, a Bebek család egy kétszintes, földtöltéses, lőréses falakkal megerősített kisebb erődítményt építettek.
A kastély újkori története azonban tulajdonképpen nem is itt Betléren, hanem 16 km-rel délkeletre a szépséges, vadregényes krasznahorkai várkastélyban kezdődött 1578-ban. Az történt ugyanis, hogy Gömör régi, nagy hatalmú urai, a Bebekek egy királyellenes felkelés szervezésének gyanújába keveredtek és vagyonától megfosztva Erdélybe távoztak, s hamarosan utód nélkül kihalt a család. Birtokaik a királyi udvarra szálltak, s 1578-ban a király Andrássy Péter nevezte ki a gazdátlanná vált krasznahorkai vár kapitányává. Az Andrássy család erdélyi Csíkszentkirályból származó vagyonos székely család volt, ám Báthory István erdélyi fejedelem ellen irányuló elbukott felkelésben való részvételük miatt birtokaikat elvesztették és Péter Magyarországra menekült. Itt évi 300 arany fizetésért a császári hadseregben szolgált, majd megszerezte a krasznahorkai várkapitányságot, s a hozzá tartozó uradalmat, 20 településsel, köztük Betlérrel együtt.
Péter unokájának 1642-ben sikerült örökösödési joggal, adománylevéllel megszereznie a krasznahorkai uradalmat, s ügyes politikai forgolódással és nagy hozományú házasságokkal, a még korábban elvesztett erdélyi birtokaikat is visszaszerezve, az Andrássyak Magyarország legrangosabb családjai közé küzdötték fel magukat. 1696-ban az utódok elosztották az akkor már hatalmasra nőtt családi vagyont, s az idősebb ág Istvánnal az élen, örökölte a krasznahorkai uradalmat. Andrássy István felesége Serédy Zsófia (aki az ismert Jókai-regény „A lőcsei fehérasszony” főhőse) halála után, kényelmetlennek érezvén a várat átköltözött Betlérre, s 1702-12 között átépíttette, felújíttatta a régi, omladozó Bebek-várkastélyt. Unokája Károly, aki rendkívül katonai érdemeiért 1780-ban grófi rangot kapott, a XVIII. század végén ismét a kastély renoválásába kezdett, melyet halála (1792) után fia Lipót folytatott. Az 1783-1795-ig átalakításakor készült el a déli épületrész folyosójának barlangszerű hangulatot árasztó darázskő burkolata, átépíttették, és stukkóval gazdagon díszítették a boltozatok egy részét, és az épület klasszicista homlokzatot kapott. Andrássy Lipót (-1824) apja haláláig katonai pályán mozgott, majd hazatérte után Betléren a tudományok és a művészetek felé fordult érdeklődése. Széles látókörű, sokat utazott ember volt, s értékes könyvtára, s gazdag érmegyűjteménye országos hírű lett.
A Városliget tervezője Betléren?
Andrássy Lipót irányítása alatt nemcsak a kastély újult meg kívül-belül, hanem a 81 hektáros kertre is nagy figyelmet fordított. A kastély átalakításakor, a XVIII. század vége felé kialakított angol tájképi kert alkotóját nem ismerjük biztosan, írott forrásból, de bizonyos utalások és a családi legendárium arra utal, hogy Nebbien tervezhette azt. Heinrich Nebbien (1779-1841) Németországból származó tájépítész és mezőgazdász volt, aki a harmincas éveiben, rövid ideig Magyarországon is dolgozott. Fontosabb és nagyobb munkái közé tartozott a tóalmási, az alsókorompai, a martonvásári kastélykert kialakítása, valamin legjelentősebb feladata a pesti Városliget megtervezése, melyet nagy lelkesedéssel és rá jellemző rendkívüli precizitással és alapossággal (részletes szöveg-és rajzmelléklettel) végzett el.
A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedő térkialakítású, a kor divatjának megfelelő tájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környező erdős tájba, a Gömör-Szepesi-érchegység déli völgyeinek tölgyrengetegébe. Az épülettől két és fél km-es, főleg vadgesztenyefából (Aesculus hippocastaneum) fasor vezet a kert távolabbi felső szegletébe. A teret nagyvonalú füves tisztások, átlátások tagolják, melyeket válogatott szépségű, formájú és lombszínű hazai és nagyobbrészt külhoni lombos fák, hársak, tölgyek, tulipánfa (Liriodendron tulipifera), szivarfák (Catalpa bignonioides és ovata) japán díszcseresznye (Prunus serrulata) és vérszilva (Prunus cerasifera var. atropurpurea), valamint az ősszel pompás élénksárgára színeződő lombhullató ősi nyitvatermő, páfrányfenyő (Ginkgo biloba) csoportjai kereteznek. Nem kisebb szerepet kapnak a kertben az örökzöld tűlevelűek sem, köztük jó néhány hazai viszonylatban is kiemelkedő matuzsálem, közel fél évezredesnek tartott tiszafák (Taxus baccata), a kert legnagyobb fája, egy 370 cm törzskerületű simafenyő (Pinus strobus), valamint többek között keleti hemlokfenyő (Tsuga canadensis), szibériai luc (Picea obovata), közönséges duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) szép példányai. A fák között rejtett ösvények kanyarognak s a sűrűben megbúvó kertépítészeti műalkotások, emlékművek és pavilonok romantikus hangulatot teremtenek.
A kastély előtt, a patak partján klasszikus stílusú kerek épület, rotunda épül, ebben kap helyet Lipót híres könyvtára, majd a későbbi években a családi irattár.
A tájképi kertek elmaradhatatlan kelléke a víz. 1823-ban Bergmann József kertépítő a területen átfolyó patakra építve, komoly vízrendezési munkálatokat végzett, s egy 10 méter magas vízesést, kis és nagy tavat, s mesterséges víziutakat alakított ki, melyek az esztétikai értéken túl kiváló, kiegyenlített, párás mikroklímát biztosítanak a növényzetnek. A nagy vízesés alatt kiképzett barlangban rövid ideig jegesmedvét tartottak.
Egy szabadkőműves kertje
Egy kis, boltíves kőhidakkal megközelíthető, vizesárokkal körülvett szigeten különös építmény áll. A zöld lombok között megbúvó, titokzatos, nyolcszög alaprajzú pavilon a gömöri szabadkőművesek gyűlésezőhelye volt. A szabadkőművesség az 1700-as évek elején Angliából elterjedt, s a testvériség, jótékonyság, emberszeretet s az ehhez kapcsolódó erkölcsi tökéletesedés és felvilágosodás eszméit hirdető intézményrendszer volt, mely a század közepén Magyarországra is eljutott. Szervezeti egységei a páholyok voltak, nálunk is jó néhány, a haladó eszmék iránt fogékony arisztokrata származású taggal. Miután azonban I. Ferenc császár nem nézte jó szemmel e szabadelvű mozgalmat, s 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, a szabadkőművesek illegalitásba kényszerültek. Az Andrássy családból Lipót volt szabadkőműves, a „Nagyszívűséghez” címzett páholy tagja. Az ő nevéhez fűződik az 1790-es években épült kerti pavilon, melynek rejtező külseje misztikusan díszített, festett belső kiképzést takar. Falait a szabadkőműves szimbolikában fontos szerepet kapó, különböző mértani formájú, kör, négyzet, háromszög, s szabályos sokszög alakú, furcsa kis ablakok törik át. A vakolatra, mintha egy templomban járnánk, oszlopos körcsarnokot, díszes boltozatot és falfülkéket festettek. Az épület körül sok 3-5 törzsű fa található, mely valószínűleg tudatosan ültetett, szintén szabadkőműves jelkép lehetett.
Lipót halála után pazarlóan élő, felelőtlen unokaöccse, Imre teljesen csődbe juttatta a betléri birtokot, s azt csak másik unokaöccsének fia Andrássy Manó (1821-1891) virágoztatja ismét fel. Manó 1849-ig aktívan politizál, megyéjének országgyűlési képviselője, s főispánja, majd látván a szabadságharc bukását Indiába s Kínába utazik. Útjáról saját kézzel illusztrált, maradandó irodalmi értékű útleírásban számol be („Utazások Kelet-Indiában”). Hazatérve betléri birtokára minden idejét gazdasági, ipari tevékenységre, vasműveinek korszerűsítésére valamint a művészetekre fordítja. Archeológiai érem-és műtárgygyűjteménye, képtára országos jelentőségű, s ő maga is fest. Nagy gondot fordít uradalmára is. Az 1880-1886-ban historizáló stílusban átépítteti a kastélyt, új négyemeletes saroktoronyban kap helyet a lépcsőház, és a második emelet felhúzásával egy időben kialakítják az első emeleti nagy csarnokot, melyben a családi képtárat helyezik el.
A kastélykertben is több új építményt emel. A főkapu mellé kis őrházat építtet, a kert másik végében pedig középkori hangulatot tükröző, rusztikus hatású állatházat tervez, melyben főként hazai erdeinkben élő állatokat tartanak. A szentimentális angolkert nemcsak csendes, elmélyült sétákra szolgált, kastélyhoz közeli szegletében teniszpálya és a sportszerek tárolására és pihenésre szolgáló Kínai pavilon várta a lakókat. A kert központi tengelyében állt az „Olimpiai láng” tetejére helyezett fémedényben, fontosabb ünnepeken, tűz lángolt.
A kastély előtti, lóhere alakú díszmedence közepén álló szobrot, mely egy szárnyas nőalakot formáz, már a XX. Század elején, 1903-ban állították fel. Ismeretlen francia szobrász alkotása. A szökőkút közelében két pompás famatuzsálem ültetőinek és gondozóinak dicsőségét hirdeti, az Észak-Amerika keleti részéről származó hegyes levelű liliomfa (Magnolia acuminata) egy óriás, sok hatalmas ággal könyöklő példánya és egy jól megtermett japán gyertyánszil (Zelkova serrata), mely igazi kárpát-medencei ritkaság.
Manó méltó utódokra hagyta uradalmát, fia Andrássy Géza (1856-1938) folytatta a birtok és a műgyűjtemények fejlesztését, s jóllehet 1933-ban a gazdaság nagy részét államosították, fia Andrássy Manó (1892-1953) utódlásával egészen 1945-ig jól működött az uradalom.
Szokatlan és meglepő módon a második világháború s valószínűleg a hűséges személyzet védelmének köszönhetően, a kommunista hatalomátvétel alatt bekövetkező, s a legtöbb hazai kastélyunkat és kertjeiket teljesen elpusztító szabadrablás és fosztogatás sem tett komolyabb kárt az épületben. Így annak a ritka és örvendetes élménynek lehetünk részesei az 1989-1994-ig helyreállított, igényes munkával újjá varázsolt kastélyban, hogy szinte az eredeti, érintetlen, 56 évvel ezelőtti berendezésével együtt csodálhatjuk meg egy nagyműveltségű, felelős országépítő főnemesi család otthonát és általuk képviselt és közvetített értékrendet.
Minden jog fenntartva! Copyright - Fráter Erzsébet
Fráter Erzsébet:
A betléri Andrássy-kastély kertje
Csak a határállomás tűnik idegennek, s azután néhány kilométer és újra otthon érezzük magunkat... a Szádelői-völgy függőleges, hófehér mészkő sziklafalai, hol oly sokat dolgoztak, gyűjtöttek és rajzoltak botanikusaink, a Szilicei-fennsík fölé magasodó hegyormon álló Krasznahorka büszke vára, Rákóczi fejedelmünk főhadiszállásának, Rozsnyónak ódon épületei mind oly közel állnak szívünkhöz. Itt e vadregényes tájon, melyet csak alig-alig tudtak megzavarni a szocialista iparosítási őrület monstrumai, egy kis tót faluban áll, romantikus kert közepén a betléri kastély.
Krasznahorkáról Betlérre
Betlér Gömör vármegye legrégebbi települései közé tartozik. Lakosai már a XII. század óta, kiaknázva a Gömöriérchegység nyújtotta lehetőségeket, bányászattal, valamint a vasérc fuvarozásához szükséges teknősszekér gyártásával foglalkoztak. A mai kastély helyén még a XV. Század közepén, Gömör akkori nagyhatalmú földesurai, a Bebek család egy kétszintes, földtöltéses, lőréses falakkal megerősített kisebb erődítményt építettek.
A kastély újkori története azonban tulajdonképpen nem is itt Betléren, hanem 16 km-rel délkeletre a szépséges, vadregényes krasznahorkai várkastélyban kezdődött 1578-ban. Az történt ugyanis, hogy Gömör régi, nagy hatalmú urai, a Bebekek egy királyellenes felkelés szervezésének gyanújába keveredtek és vagyonától megfosztva Erdélybe távoztak, s hamarosan utód nélkül kihalt a család. Birtokaik a királyi udvarra szálltak, s 1578-ban a király Andrássy Péter nevezte ki a gazdátlanná vált krasznahorkai vár kapitányává. Az Andrássy család erdélyi Csíkszentkirályból származó vagyonos székely család volt, ám Báthory István erdélyi fejedelem ellen irányuló elbukott felkelésben való részvételük miatt birtokaikat elvesztették és Péter Magyarországra menekült. Itt évi 300 arany fizetésért a császári hadseregben szolgált, majd megszerezte a krasznahorkai várkapitányságot, s a hozzá tartozó uradalmat, 20 településsel, köztük Betlérrel együtt.
Péter unokájának 1642-ben sikerült örökösödési joggal, adománylevéllel megszereznie a krasznahorkai uradalmat, s ügyes politikai forgolódással és nagy hozományú házasságokkal, a még korábban elvesztett erdélyi birtokaikat is visszaszerezve, az Andrássyak Magyarország legrangosabb családjai közé küzdötték fel magukat. 1696-ban az utódok elosztották az akkor már hatalmasra nőtt családi vagyont, s az idősebb ág Istvánnal az élen, örökölte a krasznahorkai uradalmat. Andrássy István felesége Serédy Zsófia (aki az ismert Jókai-regény „A lőcsei fehérasszony” főhőse) halála után, kényelmetlennek érezvén a várat átköltözött Betlérre, s 1702-12 között átépíttette, felújíttatta a régi, omladozó Bebek-várkastélyt. Unokája Károly, aki rendkívül katonai érdemeiért 1780-ban grófi rangot kapott, a XVIII. század végén ismét a kastély renoválásába kezdett, melyet halála (1792) után fia Lipót folytatott. Az 1783-1795-ig átalakításakor készült el a déli épületrész folyosójának barlangszerű hangulatot árasztó darázskő burkolata, átépíttették, és stukkóval gazdagon díszítették a boltozatok egy részét, és az épület klasszicista homlokzatot kapott. Andrássy Lipót (-1824) apja haláláig katonai pályán mozgott, majd hazatérte után Betléren a tudományok és a művészetek felé fordult érdeklődése. Széles látókörű, sokat utazott ember volt, s értékes könyvtára, s gazdag érmegyűjteménye országos hírű lett.
A Városliget tervezője Betléren?
Andrássy Lipót irányítása alatt nemcsak a kastély újult meg kívül-belül, hanem a 81 hektáros kertre is nagy figyelmet fordított. A kastély átalakításakor, a XVIII. század vége felé kialakított angol tájképi kert alkotóját nem ismerjük biztosan, írott forrásból, de bizonyos utalások és a családi legendárium arra utal, hogy Nebbien tervezhette azt. Heinrich Nebbien (1779-1841) Németországból származó tájépítész és mezőgazdász volt, aki a harmincas éveiben, rövid ideig Magyarországon is dolgozott. Fontosabb és nagyobb munkái közé tartozott a tóalmási, az alsókorompai, a martonvásári kastélykert kialakítása, valamin legjelentősebb feladata a pesti Városliget megtervezése, melyet nagy lelkesedéssel és rá jellemző rendkívüli precizitással és alapossággal (részletes szöveg-és rajzmelléklettel) végzett el.
A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedő térkialakítású, a kor divatjának megfelelő tájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környező erdős tájba, a Gömör-Szepesi-érchegység déli völgyeinek tölgyrengetegébe. Az épülettől két és fél km-es, főleg vadgesztenyefából (Aesculus hippocastaneum) fasor vezet a kert távolabbi felső szegletébe. A teret nagyvonalú füves tisztások, átlátások tagolják, melyeket válogatott szépségű, formájú és lombszínű hazai és nagyobbrészt külhoni lombos fák, hársak, tölgyek, tulipánfa (Liriodendron tulipifera), szivarfák (Catalpa bignonioides és ovata) japán díszcseresznye (Prunus serrulata) és vérszilva (Prunus cerasifera var. atropurpurea), valamint az ősszel pompás élénksárgára színeződő lombhullató ősi nyitvatermő, páfrányfenyő (Ginkgo biloba) csoportjai kereteznek. Nem kisebb szerepet kapnak a kertben az örökzöld tűlevelűek sem, köztük jó néhány hazai viszonylatban is kiemelkedő matuzsálem, közel fél évezredesnek tartott tiszafák (Taxus baccata), a kert legnagyobb fája, egy 370 cm törzskerületű simafenyő (Pinus strobus), valamint többek között keleti hemlokfenyő (Tsuga canadensis), szibériai luc (Picea obovata), közönséges duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) szép példányai. A fák között rejtett ösvények kanyarognak s a sűrűben megbúvó kertépítészeti műalkotások, emlékművek és pavilonok romantikus hangulatot teremtenek.
A kastély előtt, a patak partján klasszikus stílusú kerek épület, rotunda épül, ebben kap helyet Lipót híres könyvtára, majd a későbbi években a családi irattár.
A tájképi kertek elmaradhatatlan kelléke a víz. 1823-ban Bergmann József kertépítő a területen átfolyó patakra építve, komoly vízrendezési munkálatokat végzett, s egy 10 méter magas vízesést, kis és nagy tavat, s mesterséges víziutakat alakított ki, melyek az esztétikai értéken túl kiváló, kiegyenlített, párás mikroklímát biztosítanak a növényzetnek. A nagy vízesés alatt kiképzett barlangban rövid ideig jegesmedvét tartottak.
Egy szabadkőműves kertje
Egy kis, boltíves kőhidakkal megközelíthető, vizesárokkal körülvett szigeten különös építmény áll. A zöld lombok között megbúvó, titokzatos, nyolcszög alaprajzú pavilon a gömöri szabadkőművesek gyűlésezőhelye volt. A szabadkőművesség az 1700-as évek elején Angliából elterjedt, s a testvériség, jótékonyság, emberszeretet s az ehhez kapcsolódó erkölcsi tökéletesedés és felvilágosodás eszméit hirdető intézményrendszer volt, mely a század közepén Magyarországra is eljutott. Szervezeti egységei a páholyok voltak, nálunk is jó néhány, a haladó eszmék iránt fogékony arisztokrata származású taggal. Miután azonban I. Ferenc császár nem nézte jó szemmel e szabadelvű mozgalmat, s 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, a szabadkőművesek illegalitásba kényszerültek. Az Andrássy családból Lipót volt szabadkőműves, a „Nagyszívűséghez” címzett páholy tagja. Az ő nevéhez fűződik az 1790-es években épült kerti pavilon, melynek rejtező külseje misztikusan díszített, festett belső kiképzést takar. Falait a szabadkőműves szimbolikában fontos szerepet kapó, különböző mértani formájú, kör, négyzet, háromszög, s szabályos sokszög alakú, furcsa kis ablakok törik át. A vakolatra, mintha egy templomban járnánk, oszlopos körcsarnokot, díszes boltozatot és falfülkéket festettek. Az épület körül sok 3-5 törzsű fa található, mely valószínűleg tudatosan ültetett, szintén szabadkőműves jelkép lehetett.
Lipót halála után pazarlóan élő, felelőtlen unokaöccse, Imre teljesen csődbe juttatta a betléri birtokot, s azt csak másik unokaöccsének fia Andrássy Manó (1821-1891) virágoztatja ismét fel. Manó 1849-ig aktívan politizál, megyéjének országgyűlési képviselője, s főispánja, majd látván a szabadságharc bukását Indiába s Kínába utazik. Útjáról saját kézzel illusztrált, maradandó irodalmi értékű útleírásban számol be („Utazások Kelet-Indiában”). Hazatérve betléri birtokára minden idejét gazdasági, ipari tevékenységre, vasműveinek korszerűsítésére valamint a művészetekre fordítja. Archeológiai érem-és műtárgygyűjteménye, képtára országos jelentőségű, s ő maga is fest. Nagy gondot fordít uradalmára is. Az 1880-1886-ban historizáló stílusban átépítteti a kastélyt, új négyemeletes saroktoronyban kap helyet a lépcsőház, és a második emelet felhúzásával egy időben kialakítják az első emeleti nagy csarnokot, melyben a családi képtárat helyezik el.
A kastélykertben is több új építményt emel. A főkapu mellé kis őrházat építtet, a kert másik végében pedig középkori hangulatot tükröző, rusztikus hatású állatházat tervez, melyben főként hazai erdeinkben élő állatokat tartanak. A szentimentális angolkert nemcsak csendes, elmélyült sétákra szolgált, kastélyhoz közeli szegletében teniszpálya és a sportszerek tárolására és pihenésre szolgáló Kínai pavilon várta a lakókat. A kert központi tengelyében állt az „Olimpiai láng” tetejére helyezett fémedényben, fontosabb ünnepeken, tűz lángolt.
A kastély előtti, lóhere alakú díszmedence közepén álló szobrot, mely egy szárnyas nőalakot formáz, már a XX. Század elején, 1903-ban állították fel. Ismeretlen francia szobrász alkotása. A szökőkút közelében két pompás famatuzsálem ültetőinek és gondozóinak dicsőségét hirdeti, az Észak-Amerika keleti részéről származó hegyes levelű liliomfa (Magnolia acuminata) egy óriás, sok hatalmas ággal könyöklő példánya és egy jól megtermett japán gyertyánszil (Zelkova serrata), mely igazi kárpát-medencei ritkaság.
Manó méltó utódokra hagyta uradalmát, fia Andrássy Géza (1856-1938) folytatta a birtok és a műgyűjtemények fejlesztését, s jóllehet 1933-ban a gazdaság nagy részét államosították, fia Andrássy Manó (1892-1953) utódlásával egészen 1945-ig jól működött az uradalom.
Szokatlan és meglepő módon a második világháború s valószínűleg a hűséges személyzet védelmének köszönhetően, a kommunista hatalomátvétel alatt bekövetkező, s a legtöbb hazai kastélyunkat és kertjeiket teljesen elpusztító szabadrablás és fosztogatás sem tett komolyabb kárt az épületben. Így annak a ritka és örvendetes élménynek lehetünk részesei az 1989-1994-ig helyreállított, igényes munkával újjá varázsolt kastélyban, hogy szinte az eredeti, érintetlen, 56 évvel ezelőtti berendezésével együtt csodálhatjuk meg egy nagyműveltségű, felelős országépítő főnemesi család otthonát és általuk képviselt és közvetített értékrendet.
Minden jog fenntartva! Copyright - Fráter Erzsébet
| Navigate through the articles | |
A Nagycenki Kastélykert
|
|
Tagok: 0
Vendégek: 9
